PISA 2012 – romló teljesítmények

PISA 2012 – romló teljesítmények

2013. dec. 10.

Nyilvánosak a 2012. évi nemzetközi PISA-mérés eredményei. A 65 ország részvételével készült 2012. évi felmérésben Magyarország közel 200 iskolájából mintegy 4600 15 éves diák vett részt. A magyar diákok eredményei mindhárom mért területen (szövegértés, alkalmazott matematikai műveltség és alkalmazott természettudományi műveltség) az OECD átlagnál alacsonyabb teljesítményt mutatnak.

A PISA a Programme for International Student Assessmentből képzett betűszó, egy olyan vizsgálatsorozat, amelyet 2000-ben indított el a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD, melynek Magyarország 1996 óta tagja. A vizsgálatot háromévente bonyolítják le.
A PISA alkalmazásképes tudást mér, azt vizsgálja, hogy a tizenöt éves tanulók milyen mértékben képesek felhasználni a tudásukat életszerű helyzetekben megjelenő feladatok megoldására, és ezt hogyan befolyásolja a tanulók és iskoláik háttere. 2012-ben a szövegértés és a matematika területén a nyomtatott tesztanyagok mellett számítógépes teszteket is kitöltöttek a tanulók, így a papíralapú teszteredmények mellett a digitális eszközökön elért szövegértés- és matematikaeredményekről is képet kaphatunk.
A teszten elért eredmény alapján a tanulók képességpontokat kapnak, ebből számítják az országok eredményeit. Az OECD-országok átlageredményeinek átlagát 500 pontban, szórásaik átlagát 100 pontban rögzítették. A képességskálát képességszintekre osztották, amelyek segítségével leírható, milyen feladatokat tudnak végrehajtani az egyes szinteken lévő tanulók.

The boy observes cultivation of a young plant.

Milyenek voltak a magyar diákok eredményei 2012-ben?

2012-ben az OECD-országok átlaga szövegértésből 496, matematikából 494, természettudományból pedig 501 pont volt.

A magyar tanulók átlageredménye szövegértésből 488 (18–27. helyezés a jelenlegi 34 OECD-országból), matematikából 477 (26–30. helyezés), természettudományból pedig 494 pont volt (19–26. helyezés). A magyar tanulók átlageredménye mindhárom területen alacsonyabb volt az OECD-átlagnál.

Sajtóvisszhang

Természetesen az eredményeket másképp kommentálta az Oktatási Államtitkárság, illetve a közvélemény.
  • “Sajnos nem számolhatunk be jó eredményekről, valamennyi területen az OECD-átlag alatt vagyunk. Ez volt az első olyan év, amikor egyik területen sem vagyunk az átlagnál jobbak” – mondta Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár a budapesti sajtótájékoztatón. Az államtitkár úgy értékelte, a felmérés romló eredményei is alátámasztják, hogy a köznevelés megújítása nem tűrt halasztást. Kiemelte, hogy a mérésben részt vevő fiatalok többsége 2003-ban kezdett iskolába járni, a romló teljesítmények iskolás koruk kezdeti szakaszának kritikus következményei. Az Oktatási Államtitkárság álláspontjának részleteit ITT olvashatjátok!
  • A teljesítményromlás lehetséges okairól másképp vélekedik Radó Péter oktatáspolitikai elemző, aki az Oktpolcafe-n megosztott bejegyzésében részletesen bemutatja az eredményeket és azok lehetséges okait.
  • Az Oktatási Hivatal hivatalos tájékoztatója INNEN letölthető!

További bejegyzések, cikkek a témában:

  • Eduline – ITT olvasható
  • Fővárosi Oktatási Portál – ITT olvasható
  • HVG – ITT olvasható
  • ORIGO – ITT olvasható

Szólj hozzá!